R&V Blog

Gluténérzékenység 2. rész

Polgár Annamária
Polgár Annamária
2020.12.30 10:00
Gluténérzékenység 2. rész

Gluténérzékenység (cöliákia) vagy nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS): miben különböznek egymástól ezek a folyamatok?

A gluténérzékenységgel szemben a nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) egy relatíve új fogalom mely kutatása még további vizsgálatokra szorul, bizonyos források szerint sokkal gyakoribb mint a gluténérzékenység. NCGS esetén nem áll fenn búza allergia, a vérszérum minta és a vékonybél szövettani vizsgálata is negatív eredménnyel zárul, tehát nem egy autoimmun eredetű elváltozással van dolgunk. A tünetek hasonlóak mint a gluténérzékenység során – lásd 1. rész – viszont javulnak a gluténtartalmú élelmiszerek elhagyásával. Mivel még nem állnak rendelkezésre egyéb tesztlehetőségek az NCGS kapcsán ezért az egyedüli megoldás ha egy időre elhagyjuk a gluténtartalmú gabonákat és később megpróbáljuk visszavezetni őket lépésről lépésre.

Az NCGS mindenképpen a gluténnel kapcsolatos rendellenességek spektrumához tartozó állapot, kutatások szerint valamiféle immunrendszert érintő módosulás is állhat a háttérben, de maga a kórfolyamat még nem egyértelmű. Bár az NCGS-t gluténtartalmú gabonafélék váltják ki, a tüneteket okozó gabona alkotó fehérjéket még nem sikerült azonosítani, nem is tudható hogy hasonlóak-e a gluténhez, feltételezik hogy ilyen típusú élelmiszer alkotók lehetnek az amiláz-tripszin inhibitorok (ATI-k). Az Európai Gasztroenterológus-társaságok Szövetsége (United European Gastroenterology/UEG) egy korábbi konferenciáján elhangzott hogy az ATI-k nem csak az NCGS súlyosbodásához vezethetnek, hanem növelhetik a krónikus gyulladások - pl. szklerózis multiplex, gyulladásos bélbetegségek, asztma, rheumatoid arthritisz – kialakulását. Elmondható hogy a búzaliszt glutén-, és egyéb tápanyagtartalma nem igazán változott az elmúlt időkben, ezzel szemben az ATI-tartalom 50-szeresre emelkedett.

A civilizációs betegség (szív-, és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, autoimmun betegségek) vonatkozásában is érdemes mérlegelni a bélflóra egyensúlyának rendezését és akár az ATI-tartalmú gabonák mennyiségének figyelembe vételével összeállítani az étrendet.

Amennyiben állandósult puffadás, hasmenés vagy akár székrekedés jelentkezik, akkor további kivizsgálásra van szükség egyéb kórfolyamatok kizárására (pl. kontaminált vékonybél szindróma (SIBO), IBS vagy étel allergiák, intoleranciák, egyéb az emésztőrendszert érintő betegségek).