Az előző részt itt olvashatjátok.
A szénhidrátok
A szénhidrátokat az emésztési folyamat során szervezetünk glükózzá bontja, alakítja. Az, hogy milyen gyorsan emelkedik a vércukorszintünk attól függ, hogy milyen és mennyi szénhidrátot fogyasztottunk az étkezés során.
Ha egyszerű, gyorsan felszívódó szénhidrátokat ettünk – ilyen a cukor, a méz és az ezeket hozzáadottan tartalmazó élelmiszerek, a tej, tejtermékek nagy része, illetve a gyümölcsök is – akkor ezek gyorsan és magasra emelik a vércukorszintet, nagy inzulinválaszt váltanak ki a hasnyálmirigyből, vagyis hirtelen jutunk energiához, de ez nem tart sokáig. A vércukorszint elég hamar visszaesik, hamar megéhezünk.
Az élelmiszerek közül a leggyorsabban és legmagasabbra a cukor, a méz (ide tartozik a nádcukor, barnacukor, agavé szirup, juhar szirup, kókuszvirág cukor stb. is) - és az ezeket hozzáadottan tartalmazó élelmiszerek -, valamint a szőlő és az aszalt gyümölcsök emelik a vércukorszintet. Így ezek váltják ki a legnagyobb inzulinválaszt is a hasnyálmirigyből, ami hosszútávon meríti az inzulin termelő sejteket. Vagyis ezek a szénhidrát fajták inzulinrezisztencia és egyéb szénhidrátanyagcsere zavarok esetén nem ajánlottak!
A tej, és a natúr (illetve hozzáadott cukor mentes) tejtermékek, a növényi tejek nagy része, és a gyümölcsök, valamint az ezekből készült natúr gyümölcskészítmények is gyorsan emelik a vércukorszintet, de a cukorhoz viszonyítva nem annyira gyorsan. A vércukor emelkedést ugyanis lassítja valamennyire az élelmiszerben jelen lévő fehérje, a zsiradék és a rost tartalom is. Ezért ezek mértékkel beleférnek az étrendbe, de nem mindegy, hogy mikor és mennyit fogyasztunk belőlük.
A következő részben a lassan felszívódó szénhidrátot tartalmazó élelmiszerekkel ismerkedünk meg.
