Divatdiéták 3. rész

3. Ketogén diéta:

A ketogén diétát eredetileg terápiás céllal fejlesztették ki, elsősorban az epilepsziával küzdő gyermekek kezelésének céljából. Az utóbbi időben nagyon divatossá vált a fogyni vágyók körében is. A ketogén diétát magas zsírbevitel, többnyire magas fehérjefogyasztás és alacsony szénhidrátbevitel jellemzi. Alapelve, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszerítjük a szervezetet, hogy az energiaigényét elsősorban zsírokból fedezze. A zsiradékbevitel a napi energiabevitel akár 75%-át is elérheti, míg a szénhidrátbevitel jellemzően a napi energiabevitel mindössze 10-15%-a.

Javasolt alapanyagok pl. az állati és növényi zsiradékok, kolbászfélék, szalonna, tepertő, magas zsírtartalmú tej és tejtermékek (pl. vaj, tejszín). Számolva fogyaszthatók pl. a maglisztek, puffasztott és extrudált gabonatermékek, tökfélék (pl. cukkini, főzőtök, padlizsán), zöldbab, bogyós gyümölcsök, citrusfélék. Tilos fogyasztani pl. burgonyát, gabonaféléket, hüvelyeseket, joghurtot, kefirt, sovány húsokat, valamint a számolva fogyasztható gyümölcsökön kívüli egyéb gyümölcsöket.

A ketogén étrend előnye, hogy a fehér lisztet és hozzáadott cukrot tiltja.

A magas zsír és alacsony szénhidrátbevitel azonban hosszú távon nem eredményez tartós fogyást. A magas zsírtartalmú diéta a vérzsír értékek emelkedéséhez, szív-és érrendszeri betegségek, valamint epebetegségek, sőt a cukorbetegség kialakulásához is hozzájárulhat. Jellemző a ketogén étrendre a fehérjék túlzott fogyasztása, mely hosszú távon emelkedett húgysavszintet, valamint veseproblémák kialakulását idézheti elő.

Az alacsony szénhidrátbevitel következtében koncentrációs zavar, depresszió, fáradtság, falásrohamok jelentkezhetnek, valamint a rostok elégtelen fogyasztása eredményeképp bélrendszeri panaszok jelentkezhetnek.

4. Vércsoport diéta:

A vércsoport diéta lényege, hogy vércsoportokhoz kapcsolódóan határozza meg az egyének étrendjét. Vércsoporton belül különíti el az ajánlott, semleges és nagyon kerülendő élelmiszerek csoportját. Alapja az az elmélet, miszerint, ha olyat ételt fogyasztunk, melynek lektinje (egyfajta fehérje) az adott egyén vércsoport-antigénjénél összeférhetetlen, akkor az egészségkárosodást, betegség kialakulását eredményezheti. 

Az elmélet szerint a „0” vércsoportúak számára elsősorban a marha, borjú, bárány, nyúl sovány húsrészei, hal, zöldség és gyümölcs fogyasztása javasolt és kerülendők a tejtermékek, búza és belőle készült termékek, alkohol és koffeint.

Az „A” vércsoportúaknak ajánlott diéta szóját, halat, gabonát, zöldségeket tartalmaz. Számukra kerülendő mindenféle hús, húskészítmény, burgonya, továbbá az olívaolaj kivételével minden olaj, kesudió és pisztácia.

A „B” vércsoportú személyek fogyaszthatnak pl. zsírszegény tejtermékeket és húsokat, viszont kerülniük kell többek között a búzát, kukoricát, olajos magvakat és dióféléket, lencsét, kukorica-, repce-, és szezámolajat.

Az „AB” vércsoportban fogyasztható pl. a tofu, tejtermékek, halak és tenger gyümölcsei, tiltólistás azonban pl. a csirke-, sertés- és marhahús, tökmag és törökmogyoró.

A vércsoport diéta alkalmazása egyoldalú és hiányos táplálkozáshoz vezethet, mely hosszú távon vitamin-és ásványi anyaghiány kialakulását eredményezheti. Pl. a tej és tejtermékek eliminálása kalciumhiányos állapotot idézhet elő, mely később csontritkulás kialakulásához vezethet. A hosszú távú alacsony fehérjebevitel pedig többek között fáradékonyságot, kimerültséget és immunrendszer csökkent működését eredményezheti.