A kókuszolaj az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, mivel kutatások szerint, a fogyás támogatásától kezdve az Alzheimer-kór progressziójának lassításáig mindenre képes. A kókuszolaj hazánkban is néhány éve elérhető, sok háztartásban már csak ezt a fajta olajat használják ételkészítéshez, sőt rengeteg kozmetikumban és samponban is megtalálható. 2016 júliusában egy, az Egyesült Államokban végzett felmérés eredményei azt mutatták, hogy az emberek 72%-a szerint a kókuszolaj egészséges, de a táplálkozási szakembereknek csak 37%-a értett ezzel egyet.
A kókuszolaj több mint 80%-ban telített zsírokat tartalmaz. Egyes szakértők a telített zsírokat összefüggésbe hozták a szív- és érrendszeri kockázattal és más betegségekkel. Egy kutatás eredményei szerint a kókuszolaj közepes láncú trigliceridjei (MCT-k) segíthetnek a jó koleszterin szintjének növelésében. A résztvevők 8 héten keresztül naponta kétszer 1 evőkanál kókuszolajat fogyasztottak.
Egy 2018-ban közzétett eredmény arra a következtetésre jutott, hogy az extra szűz kókuszolaj koleszterinszintre gyakorolt hatása hasonló lehet az olívaolajéhoz. Az eredmények egyelőre nem meggyőzőek, és további vizsgálatokra van szükség.
A szénhidrátanyagcsere kapcsán készült, egy 2009-es állatkísérlet eredményei azt állapították meg, hogy a kókuszolajban jelen lévő MCT-k segíthetnek megőrizni az inzulinérzékenységet. Az áttekintés 29 tanulmányban felsorolta az MCT-olaj - nem a kókuszolaj - konkrét jótékony egészségügyi hatásait is.
A szűz kókuszolaj antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezhet. Egy rágcsálókon végzett vizsgálatban úgy tűnt, hogy az olaj csökkenti a testmozgásból és a krónikus hidegből eredő stresszt. A kutatók úgy vélik, hogy a szűz kókuszolaj hasznos lehet a depresszió bizonyos fajtáinak kezelésében is.
Egyesek kókuszolajat használnak a hajukra, hogy növeljék a fényét és megvédjék a károsodástól. A kókuszolaj kutatások szerint jobban behatolhat a fejbőrbe, mint az ásványi olajok.
Egy in vitro vizsgálatban a kókuszolaj aktív volt a Candida albicans (C. albicans) gomba ellen, ami arra utal, hogy a Candida gomba kezelése kapcsán is kiegészítő terápiaként alkalmazható.
Egy 2017-es tanulmányban májbetegségben szenvedő patkányok magas glükóz tartalmú étrendet fogyasztottak kókuszolajjal vagy anélkül. Azoknál, akik kókuszolajat fogyasztottak, 4 hét elteltével a máj egészségét jobbnak értékelték, mint azoknál, akik nem fogyasztottak.
Mivel a kókuszzsír magas kalóriatartalommal bír, segít a telítettség elérésében is, tehát kevesebb ételfogyasztásra készteti az embert.
Összességében elmondható, hogy a kókuszolaj ízesítheti és változatosabbá teheti az étrendet, ezért megfontolandó az alkalmazása.
Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy bár jótékony hatással lehet az egészségünkre a kókuszolaj, nagyobb mennyiségben hátráltathatja a fogyást és továbbra is csak mértékkel érdemes belőle fogyasztani csakúgy mit más olaj vagy zsiradékfélékből.
