Hoztam egy két gondolatot a maximalizmusról. Sajnos nagyon sok esetben az életmóddal illetve az életvitellel nagyon szorosan összefüggenek. A perfekcionizmus káros hatásai következtében a betegségek is megjelenhetnek.
Amikor életmódváltásban gondolkodunk, nagy tervekkel vágunk bele és talán túlzó elvárásaink is vannak magunkkal szemben. Amennyiben az egyén még ráadásul maximalista is, sokszor inkább káros, mintsem egészséges számunkra a megálmodott vagy kitűzött cél. Sajnos ez hosszútávon akár rombolhatja is az egyént. Ezek a családi minták pedig nagyon sokszor öröklődnek.
Több ügyfelemnél tapasztalom, főként fiataloknál, hogy a perfekcionizmus káros hatásaival találkoznak, amelyet nagyon sokszor a szülőktől tanulnak el és mintaként szolgál nekik. Akár a sport, akár az élet vagy akár a tanulmányok terén is. Ezáltal szorongás, aggódás, teljesítménycsökkenés következik be.
A perfekcionizmusnak több aspektusát is vizsgálhatjuk, de én most csak két típust említenék meg:
- egészséges: törekednek a tökéletességre, viszont nem rettegnek a hibázástól, nincsenek kétségeik saját értékeiket illetően.
- egészségtelen: a tökéletesre törekvés magasfokú aggodalommal párosul, így ritkán vagy akár sosem érzik magukat elég jónak.
Sok minden befolyásolhatja ezeknek a kialakulását, mint például a közösségi média, divat, szülői háttér, kultúra és még sorolhatnánk. Nehéz ebből kilábalni, de az ülések során az önismereten keresztül, együtt gondolkodva, nagyon sokat tudunk előre lépni.
Merj élni és hibázni!
All for talent! - Minden a tehetségért!