R&V Blog

Laktózérzékenység I. rész

Karácsonyné Szilágyi Rita
Karácsonyné Szilágyi Rita
2022.10.06 09:00
Laktózérzékenység I. rész

A szervezet, egyes táplálékfélékre adott allergiás (vagy annak tűnő) reakciójának egyre gyakoribb előfordulása számos új tendenciával és folyamattal hozható összefüggésbe. Az ipari fejlődés következtében kifejezetten sok kémiailag módosított, vagy szintetikus alapanyaggal kerülünk kapcsolatba. A környezet és a népegészségügyi helyzet egyaránt meghatározó tényező az allergia és az intolerancia kialakulásának szempontjából. Az élelmiszeriparban is számos változás ment végbe, sok esetben változtak az alapanyagok, a feldolgozási módok. Az ételek egyre több ízfokozót, mesterséges színezéket, tartósítószert és egyéb adalékanyagot tartalmaznak. A műtrágyák, a növény védőszerek, valamint az állattartás során alkalmazott tápszerek és antibiotikumok egyaránt megterhelést jelentenek az emberi szervezet számára.

Ha valakinél olyan tünetek jelentkeznek, amik allergiára, vagy intoleranciára jellemzőek, akkor sokszor nagyon nehéz dolga van, mind az érintett személynek, mind az őt kezelő orvosnak, mert gyakran nem egyértelműen derül ki, hogy pontosan mi/mik okozzák a tüneteket. Gyakran összetett a kórkép, és egyszerre több allergia és intolerancia is fennáll az illető szervezetében.

Ételallergia vagy ételintolerancia?

Az allergia az immunrendszer kóros túlműködése, amikor a szervezet a táplálékokban, illetve a környezetben található ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, ennek következtében az immunrendszer túlzott válaszreakcióval (hiperszenzitivitással) válaszol (Polgár, 2007).

A táplálékintolerancia a táplálékallergiához hasonló tünetekkel jelentkező állapot, melyet valamilyen elfogyasztott élelmiszer vált ki, de nem zajlik a szervezetben kóros immunreakció.

Tejcukor intolerancia és tünetei

A tejcukor felszívódási zavarát a laktáz enzim csökkent termelődése, vagy hiánya okozza. Ha ugyanis a tejcukor bontása elmarad, vagy nem teljes mértékben történik meg, akkor a tejcukor bontatlanul, változatlan formában kerül a vékonybél alsóbb szakaszaiba és a vastagbélbe.

A fel nem szívódott laktóz ozmotikus hatást fejt ki, vizet szív magához. A béltartalom felhígulása vizes hasmenést eredményez. Az emésztetlen cukor a vékonybél alsó részében és a vastagbélben erjedésnek indul, közben savanyú bomlástermékek keletkeznek.

A savanyú béltartalom fokozza a bélmozgást, a vizes hasmenést pedig az erjedéses hasmenés súlyosbítja, a keletkező gázok puffadást, hasi görcsöket okoznak.