Egy elhízott férfiaknál végzett tanulmány során a kutatók azt állapították meg, hogy ha az összkalória 25%-a fehérjét tartalmazott, akkor a résztvevőknek nőtt a teltségérzete és felére csökkent a késő esti snack iránti vágyuk, továbbá, 60%-kal csökkent az ételek utáni sóvárgás. Egy másik tanulmányban a résztvevő nők fehérjebevitelüket az összkalória 30%-ára növelték, és a kutatás végére 441 kalóriával fogyasztottak kevesebbet naponta, így 12 hét alatt 11 kilót fogytak.
Az esszenciális tápanyagok olyan vegyületek, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, vagy nem tud megfelelő mennyiségben előállítani. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) forrása szerint ezeknek a tápanyagoknak élelmiszerekből kell származniuk, és létfontosságúak a betegségek megelőzése, a növekedés és a jó egészség szempontjából.
Sok nélkülözhetetlen tápanyag létezik, ezeket két fő kategóriába soroljuk: makrotápanyagok és mikrotápanyagok.
A makrotápanyagokat nagy mennyiségben fogyasztjuk, és ezek tartalmazzák az étrend elsődleges építőköveit - fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat -, amelyek energiával látják el a testünket. A vitaminok és ásványi anyagok mikrotápanyagok, és már kis mennyiségben is elég őket pótolni. Az alapvető mikroelemeknek és a makrotápanyagoknak hat fő csoportja van, először a fehérjékről essen pár szó.
A fehérjék (proteinek) a test építőkövei, az izmok, inak, szervek és a bőr előállításához szükségesek, valamint az enzimek, hormonok, neurotranszmitterek és egyéb fontos anyagok megfelelő működéséhez. Az átlagember testtömegének 16 százaléka fehérje. A fehérjéket elsősorban növekedésre, egészségmegőrzésre és a test fenntartására használjuk.
A fehérjék kisebb molekulákból - aminosavakból - épülnek fel, hosszú proteinláncokat képezve. Ezen aminosavak egy részét a szervezet képes előállítani ezek a nem esszenciális aminosavak, míg másokat étrendünk biztosítja és esszenciális aminosavaknak nevezzük.
A fehérje nem csak a mennyiségről, hanem a minőségről is szól. Általánosságban elmondható, hogy az állati fehérje minden esszenciális aminosavat megfelelő arányban tartalmaz mivel az állati szövetek hasonlóak a saját szöveteinkhez. Míg a hús, a hal, a tojás vagy a tejtermékek az esszenciális aminosavak jó forrásai, fehérjét olyan növényi forrásokból is bevihetünk mint a bab-, lencsefélék, a csonthéjasok vagy bizonyos gabonafélék, sőt különböző zöldségek is tartalmaznak fehérjéket. A napi fehérje bevitelünk sok mindentől függ beleértve a nemet, életkort, a fizikai aktivitást vagy az egészségi állapotunkat. Az étrendi referencia bevitel 0,8 gramm fehérje/testtömeg-kilogramm, de egy betegség során a javaslat akár 1,5 gramm fehérje/testtömeg-kilogramm is lehet.
A fehérjék fontos szereppel bírnak a fogyás terén is. A fehérjék csökkentik az étvágyat és telítettség érzetet biztosítanak ezzel is hozzájárulva a súlyvesztéshez. A fehérjék növelik az elégetett kalóriák számát ezzel is növelve az anyagcserét.
Egy elhízott férfiaknál végzett tanulmány során a kutatók azt állapították meg, hogy ha az összkalória 25%-a fehérjét tartalmazott, akkor a résztvevőknek nőtt a teltségérzete és felére csökkent a késő esti snack iránti vágyuk, továbbá, 60% -kal csökkent az ételek utáni sóvárgás. Egy másik tanulmányban a résztvevő nők fehérjebevitelüket az összkalória 30% -ára növelték, és a kutatás végére 441 kalóriával fogyasztottak kevesebbet naponta, és 12 hét alatt 11 kilót fogytak.
Összességében elmondható, hogy magasabb fehérje fogyasztás mellett sokkal könnyebb betartani az életmódváltást- legyen az magas szénhidráttartalmú, alacsony szénhidráttartalmú vagy egyéb súlyvesztésre irányuló elv.