R&V Blog

A sporttáplálkozás alapjai 1. rész – Energiaszükséglet

Juhász Diána
Juhász Diána
2022.01.13 09:00
A sporttáplálkozás alapjai 1. rész – Energiaszükséglet

Ebben a sorozatunkban a sportolókra fektetjük a hangsúlyt, az Ő táplálkozásukat vesszük át több részben.

A megfelelő energiamennyiség bevitele egy sportoló étrendjének alappillére, mivel támogatja a testi funkciók optimális működését, meghatározza a makro- és mikrotápanyagok beviteli mennyiségét és segít a testösszetétel befolyásolásában. A sportoló energiaszükséglete függ az edzés- és versenyciklustól, mely napról napra változik, az edzés mennyiségétől és intenzitásától függően. Bizonyos tényezők növelik a sportolók energiaszükségletét, ilyen a hideg vagy meleg hőhatás, a stressz, a magaslati kitettség, a fizikai sérülések, bizonyos gyógyszerek és táplálékösszetevők (pl. koffein, nikotin), a zsírmentes testtömeg növekedése, valamint a menstruációs ciklus luteális szakasza. Az energiaszükségletet csökkenti az öregedés, a zsírmentes testtömeg csökkenése, az edzésmennyiség csökkenése, valamint a menstruációs ciklus follikuláris szakasza. Mérsékelt mennyiségű intenzív edzést végző sportolóknak vagy nagy mennyiségű intenzív edzést végző sportolóknak akár 600-1200 kalóriát meghaladó energiafelhasználásuk is lehet. Ahhoz, hogy a szervezet elláthassa a létfontosságú funkcióit és hogy ne károsodjon a sportoló egészsége, valamint teljesítménye, megfelelő energiaellátottságra van szükség, melyet zsírmentes testtömegkilógrammként 45 kalóriában határoztak meg.

 

Azonban sok sportoló esetében problémát jelent az elegendő mennyiségű táplálék elfogyasztása, mely fedezné energiaszükségletüket. Az energiaszegény étrend hosszútávú következményeként súlyos tünetek jelenhetnek meg, mint a zsírmentes testtömeg csökkenése, bizonyos betegségek, csökkent alvási minőség, hiányos regeneráció, hormonháztartás sérülése, megnövekedett nyugalmi szívfrekvencia, valamint pszichés tünetek is, mint demotiváltság és fokozott stressz. Több sportoló esetében az intenzív edzés gyakran étvágytalansággal jár, mely az étkezések elmaradásához, alultápláltsághoz vezethet. Továbbá, az utazási és edzési program is korlátozhatja az olyan ételek elérhetőségét, melyeket a sportoló már megszokott. Fokozott figyelemmel kell lenni az étkezések edzéshez viszonyított időpontjának megtervezésére, valamint biztosítani kell, hogy könnyen elérhető, tápanyagban gazdag élelmiszerekhez jussanak az edzések és mérkőzések között. Figyelembe véve az említett nehezítő körülményeket, a sportolóknak napi négy-hat étkezést kell elosztaniuk ahhoz, hogy megfelelően kielégítsék energiaszükségletüket.