Táplálékallergiák vagy intoleranciák? 2. rész

Míg a táplálékallergiában immunreakció tapasztalható, addig az intolerancia nem jár ilyen aktivitással. Ugyanúgy, mint az allergia, az intolerancia is specifikus, reprodukálható adverz tünet-együttes.

A táplálék intolerancia fajtái:

• Biogén aminok okozta (hisztamin, szerotonin, tirozin, fenil-etil-amin, teobromin, koffein, tiramin, szolanin). Pl.: túl érett sajtok, vörösbor, sonka-, kolbászfélék, füstölt húsok, tengeri halak, savanyú káposzta, csokoládé, banán, dió
• Hisztamin felszabadító faktor okozta: eper, mák, földimogyoró, füstölt húskészítmények
• Proteinázinhibítor: szójabab, földimogyoró, kukorica, uborka, cékla
• Enzimdefektus (fruktóz-, laktózintolerancia)
• Irritáló hatás
• Bizonyos gyógyszerek is kiválthatják a hatását
• Enziminduktor hatás: koffein (kola, kávé, tea, energiaitalok), teofillin, teobromin (kola, tea, csokoládé), alkohol

A technika fejlődésének köszönhetően mára már a gyakrabban problémát okozó ételintoleranciák mérése is lehetségessé vált. Az ételintolerancia vizsgálata vérből készül, melyeket a G4 (IgG4) mérésen alapuló módszerrel hajtanak végre. A teszt lényege, hogy az élelmiszerekben található fehérjék ellen immun válaszreakciót mutat ki a teszt.

A leggyakoribb ételintoleranciát okozó élelmiszerek a következők:
• tehéntej
• tojásfehérje
• búza
• árpa
• sörélesztő
• kóladió
• borsó
• vörös vesebab
• földimogyoró
• szójabab
• mandula

Az ételintoleranciákon túl ugyancsak gondot okozhatnak pl. az élelmiszeripar által felhasznált adalékanyagok is ilyenek például a benzoesav és származékai (E-210-219), glutamátok (E-620-624), tartrazin (E-102), eritrozin (E-127), szorbitok (E-200-203), aszpartam (E-951), ciklamátok (E-952) vagy az aceszulfám-K (E-950).

Laktózérzékenység:
A laktóz intolerancia azt jelenti, hogy a tejcukor emésztéséhez szükséges laktáz enzim hiányzik. Jellemzően gyakoribb az afrikai-amerikaiak, az ázsiaiak és az amerikai-indiánok körében. Minden érzékeny embernél különböző mértékű lehet, jellemzően hasfájással, hasmenéssel, görcsökkel, puffadással, hányingerrel stb. jár. Ezen tünetek kb. 30 perctől 2 órán belül jelentkezhetnek tejtermék fogyasztása után.

A diagnózist egy laktóz intolerancia – kifújás – teszttel állapítják meg, de lehet vérből is diagnosztizálni. Gyógyszeres kezelése lehetséges, enzimpótlóval, melyet a tejterméket tartalmazó étkezéskor kell bevenni.

A laktózintoleránsok száma kb. 14 - 40%. A primer vagy elsődleges laktózintolerancia ritka, veleszületett betegség, ezzel szemben a szekunder, azaz másodlagos állapot viszont nagyon gyakori.

Gyakran fordul elő hasmenéses állapotok, coeliakia, táplálékallergia, parazitózis, krónikus gyulladásos bélbetegségek, immunhiányos állapotok, sebészeti beavatkozások, egyes gyógyszeres (pl.: tartós antibiotikumos) kezelések következtében.

A táplálékallergiák és intoleranciákon kívül létezik egy ú.n. táplálék averzió is, ami egy fajta pszichés okon alapuló táplálék elutasítás.