Táplálékallergiák vagy intoleranciák? 1. rész

Táplálékallergiáról akkor beszélünk, amikor bizonyos táplálékra a szervezet egy fajta adverz tünet-együttessel reagál, az immunreakció kóros. Azaz a táplálék vagy valamely összetevője antigén szereppel bír. Az allergiák előfordulása kb. 10-30%, viszont az elmúlt évtizedekben megemelkedett a számuk.

A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél: gabonafélék, tojás, kagyló, halak, mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének a tej, a szója-ételek, a kagyló, a mogyoró.

Kevés adat van a nembeli vagy korbeli megoszlásról, de jellemzően felnőtt korban gyakoribbak az allergiák.

Nagyon sok teória van arról, hogy mi is okozza az allergiákat, párat érdemes felsorolni:genetika, környezetszennyezés (pl. a levegő minősége), klímaváltozás, UV sugárzás, nyugati életstílus, dohányzás, gyógyszerfogyasztás, közvetlen kontaktus az allergiát okozó élelmiszerrel, pszicho-szociális faktorok és a táplálkozás.

Nagyon fontos, hogy mikor vezetünk be a gyermek táplálkozásába bizonyos élelmiszereket. Az atópiás menetelés azt jelenti, hogy életkoronként változik az allergiák megjelenésének a tendenciája: csecsemő és kisdedkorban inkább a bőrbetegségek jellemzők, kisdedkortól a táplálékallergiák, később az óvodáskor és iskoláskorban a szénanátha, a gyermekeknél és fiatal felnőtteknél pedig az allergiás asztma lehet jellemzőbb.

A diagnózis felállítása a következő módszerekkel lehetséges: vérszérum igE vizsgálatok, bőrpróbák vagy gyakran indít a kezelőorvos általános góckutatást.

Az orvosi anamnézis, a dietetikus által kielemzett táplálkozási napló első lépései után kezdődhet az allergia kiszűrése különböző speciális szűrő étrendekkel, és provokációja azaz tesztelése. A pontos diagnózis felállítása nélkülözhetetlen eleme a terápiának, mivel a beazonosított allergén elhagyása az egyedüli megoldás.