Mit érdemes tudni a szénhidrátokról?

A szénhidrátok - más néven szacharidok - cukormolekulák, a fehérjék és zsírok mellett a szénhidrátok az élelmiszerekben és italokban található három fő tápanyag egyike. A testünk a szénhidrátokat glükózra, köznapi nevén szőlőcukorra, bontja le ami egy monoszacharid.

A glükóz a test sejtjeinek, szöveteinek és szerveinek fő energiaforrása. A glükóz azonnal felhasználható, vagy a májban és az izmokban tárolható későbbi felhasználás céljából.

Melyek a különböző típusú szénhidrátok?

Az egyszerű szénhidrátokat, vagy monoszacharidokat, általában élelmiszerekhez adják az édes íz elérése érdekében. Mivel könnyen oldódó vegyületek ezért főleg desszertekhez, üdítőitalokhoz, pékárukhoz vagy akár a kávéhoz is adhatóak. Az egyszerű cukrokhoz tartozik a gyümölcscukor, ami főleg gyümölcsökben, mézben és bizonyos zöldségekben található meg.

A diszacharidok és oligoszacharidok összetett szénhidrátok, ugyanúgy édes ízű, vízben jól oldódó vegyületek, hozzájuk tartozik például a szacharóz (asztali cukor, nádcukor, répacukor), a laktóz (tejcukor), a maltóz (malátacukor) és a cellobióz. Ezeket a szénhidrátokat is főleg élelmiszerekhez adva használják vagy élelmiszerekben található vegyületek, hasonlóképpen működnek mint az egyszerű szénhidrátokat.

Az összetett szénhidrátok, vagy poliszacharidok, már sok monoszacharid-egység összekapcsolódásával kialakított óriásmolekulák. Az ízük nem édes és vízben is rosszul oldódnak. A poliszacharidokhoz tartoznak a keményítők, a glikogén („állati keményítő”) és a rostok. A keményítő tápanyagraktérként funkcionál, a magas keményítőtartalmú élelmiszerek közé tartozik a kenyér, a gabonafélék és a tésztafélék, továbbá, bizonyos zöldségeknek mint például a burgonyának, a borsónak és kukoricának is magas a keményítő tartalma.

A rostokat nem tudjuk megemészteni, elsősorban a növényi sejtek falának a felépítésben van szerepük. A rostok táplálkozás-élettani szempontból igen jelentősek, egészségmegőrző hatásukról nagyon sok kutatás készült és készül, hozzájuk tartozik például a cellulóz, pektin vagy a lignin. A rostok számos élelmiszerben megtalálhatóak, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, olajos magvakat, hüvelyeseket és a teljes kiőrlésű gabonákat de az élelmiszeripar is készít hozzáadott, rosttal dúsított élelmiszereket.

Mindegy melyik fajta szénhidrátról van szó, mindegyik energiatartalma megegyező, 1 gramm szénhidrát 4 kcalt, azaz 4 kalóriát tartalmaz. A rostok az egyedüli szénhidrátforrás amelyeknél nincs egyértelmű konszenzus, az FDA becsült értéke a bakteriális bomlás esetén 1,5 kcal/g a rostok tekintetében. Az édes ízű szénhidrátok túlzott mennyiségű fogyasztása kedvezőtlen hatással lehet az egészségünkre és hozzájárulhat a súlynövekedéshez vagy egyéb egészségügyi problémákhoz, ezért az Egészségügyi Világszervezet legújabb állásfoglalása szerint 5 energiaszázalék cukor fogyasztható naponta ami 25 g mennyiséget jelent.