A természeti és európai ember bélflórájának összehasonlításából az derült ki, hogy a nyugati étrend egészen más baktériumtörzseket támogat, és a természeti ember bélflórája olyan baktérium fajokat is tartalmaz, amelyek teljes mértékben hiányoznak az európaiak bélflórájából. A természeti népek általában nagyon sok és különféle rostokat fogyasztanak melyek prebiotikumként is funkcionálnak.
Az emésztőrendszerünket, mint fontos immunrendszeri védővonalat, megfelelő mennyiségű és minőségű élelmi rosttal kellene táplálni. Sajnos a rohanó életmód és az élelmiszerek feldolgozottsági foka egyre kevesebb élelmi rost bevitelére sarkall bennünket. A civilizációs vagy „népbetegségek” megjelenése egyértelműen összefügg a megváltozott étrendünkkel. Az étrend összetétele jelentős hatással van a bélflórát alkotó baktériumtörzsek és fajok összetételére és arányaira. A bélflóra megfelelő összetétele születéstől kezdve alapvetően meghatározza az immunrendszer megfelelő működését.
Két fajta nagyobb rost csoportot különböztetünk meg:
Vízben nem oldódó élelmi rostok
- Oldhatatlan rostok, amelyeket a szervezet enzimei nem tudnak lebontani, változatlanul haladnak át a bélcsatornán, jó forrásuk a búza, kukorica, rozs.
- A vastagbélben a bélbaktériumok által részben vagy teljesen fermentálódnak.
- Növelik a széklet tömegét és az ürítések gyakoriságát.
- Duzzadóképességük miatt teltségérzet alakul ki. (fogyókúrában előnyös lehet)
- A béltartalom rövidebb idő alatt átjut a vastagbélen, így pl. kevesebb toxikus anyag képződik a vastagbélben, és a baktériumok által termelt kevésbé egészségbarát anyagok gyorsabb kiürülését is elősegíti.
Vízben oldódó élelmi rostok
- Az emésztőrendszer felső szakaszaiben fejtik ki hatásukat.
- A gélszerű állag lassítja az ételek áthaladását a gyomor és bélrendszeren, ebből adódóan késleltetik, illetve gátolják bizonyos tápanyagok felszívódását pl. bizonyos cukrok, koleszterin, így kedvezően befolyásolják a szénhidrát és a zsíranyagcserét.
- Jó forrásuk az aszalt gyümölcsök, hüvelyesek, és a leveles zöldségfélék.
Összehasonlítva a vízben oldódó és vízben nem oldódó diétás rostok hatását, intenzívebb hatást a vízoldékony rostokkal lehet elérni (ide tartozik a rezisztens keményítő is).
A javasolt napi rost mennyiség 25-40 gramm, ennek legalább a fele célszerű, ha vízben oldódó élelmi rost, főleg pektin (gyümölcsök, répa). A rost mennyiségének az emelése szükségessé teszi a megfelelő mennyiségű folyadék biztosítását is, kb. 1.5-2.5 liter/nap folyadék fogyasztása szükséges. 1 gramm rost 0,5 dl vizet vesz fel.