A funkcionális élelmiszerekről - 1. rész

Funkcionális élelmiszereknek nevezzük azon élelmi anyagokat, amelyek beltartalmuk, és biológiai hasznosulásuk alapján bizonyítottan pozitív egészségügyi hatással bírnak, illetve amelyek fogyasztásával egészségünk megóvásához járulhatunk hozzá. A funkcionális élelmiszerek gyártására külön iparág épül, amely mára az élelmiszeripar egyik legnagyobb növekedést produkáló ágazata lett. Ennek a nagymértékű növekedésnek a fő oka a helytelen táplálkozásból eredő civilizációs népbetegségek (pl. anyagcsere betegségek, idegrendszeri betegségek, emésztőrendszeri betegségek, autoimmun betegségek, szív- és érrendszeri betegségek stb.) egyre nagyobb mértékű terjedése.

A funkcionális élelmiszer elnevezést először Japánban vezették be az 1980-as évek közepén, amely olyan feldolgozott élelmiszerekre utalt, melyek fogyasztása a tápláló beltartalmuk mellett különböző egészségi előnyökkel is járt. Mára a fejlett országok élelmiszeriparának egyik fő célja a különböző  funkcionális élelmiszerek gyártása mellett az egészségügyi ellátás többlet kiadásainak a csökkentése.

Manapság még sokan szkeptikusak a funkcionális élelmiszerek jótékony hatásával kapcsolatban, melynek oka, hogy a hatásuk kifejtéséhez rendszeres fogyasztás ajánlott, ami csak hónapok vagy évek elteltével tapasztalható. Azonban amennyiben ellenőrzött forrásból szerezzük be az ilyen típusú élelmiszereket, illetve kitartóan és helyesen fogyasztjuk és adagoljuk, bátran alkalmazhatjuk azokat egészségmegőrzési célokra is. A funkcionális élelmiszerek fogyasztása mellett természetesen itt sem elhanyagolható kérdés az életmód és testmozgás minősége és mennyisége. Erre mindig figyeljünk!

A hagyományos, természetesen funkcionális élelmiszerek közé az alábbiak tartoznak (a teljesség igénye nélkül):

• Gyümölcsök: bogyós gyümölcsök, kivi, körte, őszibarack, alma, narancs, banán stb.
• Zöldségek: brokkoli, karfiol, kelkáposzta, spenót, cukkini stb.
• Csonthéjasok, magvak és diófélék: mandula, kesudió, pisztácia, makadámiadió, brazil dió, chia mag, lenmag, kendermag, tökmag stb.
• Hüvelyesek: fekete bab, csicseriborsó, tengeri bab, lencse stb.
• Teljes kiőrlésű gabonafélék és álgabonák: zab, árpa, hajdina, barna rizs, kuszkusz, bulgur, köles, quinoa, amaránt, cirok, teff stb.
• Halak és tenger gyümölcsei: lazac, szardínia, szardella, makréla, tőkehal, rák stb.
• Erjesztett és fermentált ételek: tempeh, kombucha, kimchi, kefir, savanyú káposzta
• Gyógynövények és fűszerek: kurkuma, fahéj, gyömbér, cayenne bors
• Italok: kávé, zöld tea, fekete tea

Az élelmiszeripar által gyártott, módosított funkcionális élelmiszerek közé az alábbiak tartoznak (a teljesség igénye nélkül):

• Vitaminnal, antioxidánsokkal dúsított gyümölcslevek
• Kalciummal dúsított tejtermékek
• Vitaminokkal dúsított tejhelyettesítők, például mandula, rizs, kókusz és kesutejital
• Pékipari termékek: rostokkal dúsított gabonatermékek pl. kenyér,  tészta, sütemények
• Szelénnel, omega-3 zsírsavakkal dúsított tojás
• Növényi fehérjeporok (pl. barnarizs, kender, borsófehérje), állati fehérjeporok (tojás, tejsavó, kollagén, vagy akár rovarokból is készítenek fehérjéket)

Összefoglalva, a funkcionális élelmiszerek/élelmi anyagok olyan speciális táplálék források, amelyek elősegítik a betegségek megelőzését, a fizikai-szellemi erőnlét javítását, csökkentik a krónikus betegségek kockázatát, illetve amelyek élettani hatásai több kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként tudományosan is bizonyítottak.